Primor bevezette a várva várt vendéget a csillámporos emlékekkel feldíszitett bálterembe. A megilletődött Firkászt káprázatos Dámák és fess Urak fogadták mosolyogva. A serlegek főnixmadárként teltek újra szüntelen. A Firkász egy több mint ismerős arcot fedezett fel az egybegyűltek között. Odament majd mélyen meghajolt, partnere kecsesen pukedlizett. A zenekar játszani kezdett. Az első taktusra a Firkász egy Senki Földjén találta magát, ahová a valóság nem teheti be lábát és ahol mindig lágyan szitál a hó a táncolókra az üvegbúra alatt.
2 comments:
Oh, be szep! Finom pasztelszinekkel megfestve ez a paranyi rokoko alom...
Kulonosen az utolso mondat allegoriaja erintett meg...
Le a kalappal.
Post a Comment